Az új Vörös Segély

Három dolgunk biztosan van, keseregve is. Nemcsak a sokat szidott pártoknak, hanem mindnyájunknak, akik akár egy fb-csoportban vagy baráti társaságban "közéletet élünk".

1. Az első az érzelmi közösség fenntartása. Noha értem, mégis fáj, hogy az arra hivatottak mintha magukra hagynák a fájdalomban, a csalódásban, az értetlen döbbenetben a demokratikus szavazókat. Értem (én is voltam ilyen szerepben), hogy a hivatásos politikusokat más foglalja el: az LMP (mellesleg a Jobbik is) talán a szakadás szélén, a pártok nagy részében a vezető, vezetők lemondtak. De ez nem mentség arra, ha a választóink úgy érzik: csak nekik szakad meg a szívük, csak ők dühöngenek, estek kétségbe, ott fent meg nem. Tudom, hogy nem így van, de sokaknak így látszik. Emberi szó kell, annak éreztetése, hogy közös a veszteség és a fájdalom, és közösen fogunk továbblépni is. Chikán Attilának a feketelista aljassága miatt félig kibuggyanó könnye a tévében többet jelentett, mint sok politikai nyilatkozat. 2. Mélyebben kell végiggondolnunk, miben különbözik annyira a falu és a kisváros a nagyvárostól. Persze, az információk eljutásában, ezért a migráncsozás (a hvg nyelvújításával a "stopkodálás") hatásfokában is. De a "migráns" csak alkalmas hívószó másfajta félelmek, bizonytalanságok, ijedelmek előhívására. Épp úgy, ahogy a gyerekmesékben a "boszorkány", a "gonosz manó" a gyerek meg nem fogalmazott félelmeit testesíti meg. A kisebb településeken annak a nagyon kicsi biztonságnak az elvesztésétől tartanak, ami a gazdasági válsághoz képest úgy-ahogy megvan, ha nem is mindenkinek. Az éhbérrel díjazott közmunka, a minimálbéres állás a bölcsődében, a hivatalban, a gyerek iskolai ebédje, az Erzsébet-utalvány, a pici nyugdíjemelés. Ezt mind az állami vagy a helyi hatalom adja, és ki tudja, mi lesz, ha ez változik? A régi hatalom lop is, basáskodik is, de legalább megvan, már ismerjük. Az újtól, a szokatlantól, az idegentől (ahogy a migránstól) félni kell. Hátha még rosszabb lesz.. 3.Fel kell készülni és fel kell készíteni arra a még keményebb világra, ami jön. Személyes szekatúrákra, civilek üldözésére, további médiafoglalásra, a bírói függetlenség elleni támadásra, a budapesti és talán egyéb önkormányzati választások korlátozására. Kerületek helyett elöljáróságok? A közvetlen főpolgármesterválasztás megszüntetése? Még ők sem tudják, de minden lehet. Készülni kell a civileket és az önkormányzatiságot védő mozgalmakkal, ha úgy tetszik, új Vörös (vagy rózsaszín, vagy zöld) Segéllyel.

2018. April. 14. 17:42

Nem tűzzük ki a fehér zászlót

Ez baj. nagy baj, nagyon nagy baj. De nem a vég. Nincs vége. És nincs idő sem, hétfőtől folytatni kell. Ez az ország nem zuhanhat a szakadékba. Nem tűzzük ki a fehér zászlót. Ha nem utálnám a Fidesz katonai nyelvezetét, azt mondanám: csatát vesztettünk, fontos csatát, ám nem háborút. 

De egy napot sem várhatunk. A demokratikus oldal történelmi bűne (bűnünk), hogy 2014-től éveket vesztegetett el úgy, hogy nem találta ki a kivéreztetett parlamenten és a letarolt médián kívüli politizálás módjait. Későn és csonkán kezdett összeállni a technika is, amellyel ki lehet cselezni Európa legszemetebb választási rendszerét.  Ám satnya kielégülés volna pusztán a külön listán elvérző kis pártokból és az állva maradt esélytelen jelöltjeivel több körzetet elbuktató LMP-ből bűnbakot csinálni. Mert a probléma és a feladat messze nemcsak technikai. A személyi váltásokat ilyenkor meghozza a vereség. (Többek között Vona is lemondott, akire reményeiket alapozták a közösködni akarók.) Az új emberek ugyanúgy csak vergődni tudnak a régi, levegőtlen keretek között. Új, rugalmasabb, ellenállásra alkalmasabb szerkezet kell. Ezért: 1. Jelét kell adni, hogy a demokratikus ellenzék nem része a NER-nek. Nem kell esküt tenni az Alaptörvényre, mert az ezen a választáson is bebizonyította, hogy nem a demokráciát szolgálja. (Minimum azt kell hozzátenni az eskü szövegéhez, hogy "Minden erőmmel azon leszek, hogy az illegitim alaptörvényt új, a nép által megszavazott, demokratikus alkotmány váltsa fel.") Ha ebben 3 frakció egyetért, a hatalomnak politikai kockázatot jelenthet ennyi mandátum megvonása. 2. Civilek, ne széledjetek szét! Ennek a választásnak igazi jó újdonsága az állampolgári mozgalmak, civil csoportok aktivizálódása volt. Fontos, hogy tovább működjenek, de most már nem választási taktikákon buzgólkodva, hanem tartalmi töltettel. Minél hamarább érdemes tárgyalniuk a velük együttműködő pártokkal és egymással arról, hogyan tovább. 3. Segítségükkel új mozgalmat kell indítani, széles társadalmi szövetséget, igazi "véderőt". Ez a kormány csak erőből ért, de abból igen, láttuk ezt az internetadóval, vasárnapi nyitva tartással, olimpiával kapcsolatban. A szövetség célja: a demokrácia három szigetének védelme. El a kezekkel az önkormányzatiságtól, el a kezekkel a civilektől, el a kezekkel a további zsákmánynak kiszemelt médiától (RTL, internet, maradék sajtó). 4. Ki kell építeni a szakemberek segítségével a szervezett jogi és politikai védőhálót (jogsegély, próbaperek, demonstrációk, média) azok köré, akiket támadni fognak: független bírák, nem parírozó kulturális és tudományos műhelyek, diákvezetők). 5. 2019-ben önkormányzati választás. Ha a mozgalommal sikerül megakadályoznunk az önkormányzatiság teljes likvidálását, a közvetlen polgármesterválasztás eltörlését, akkor Budapest, Szeged és néhány más város nyerhető, és egy jobb, szociális-szolidáris elvű politika, a "szociális demokrácia" mintaműhelye lehet. A kampány holnap kezdődik! 6. 2019-ben EP választás. Az ország többsége még mindig Európa-párti. Végre egy jó választóvonal a Fidesz és a demokratikus oldal között. A kampány itt is holnap kezdődik!  7. Kétharmad ide vagy oda, nem biztos, hogy ez a kormány 4 évig kitart. Az uniós támogatások drasztikus csökkenése, amelyre politikától függetlenül 2020-tól mindenképpen sor kerül, kihúzhatja a dugót a kádból. Az ellenzékre nem a nyugis építkezés ideje vár. Alkalmassá kell tennie magát arra, hogy ilyen esetben a demokrácia keretei között törhessen utat a változás szándéka. 

2018. April. 09. 07:56

A nap, amikor Orbán voltam

Tegnap 10 percig én voltam Orbán.

Az úgy volt, hogy pénteken sem lelkierőm, sem időm nem volt végighallgatni Orbán székesfehérvári kampányzáróját. Helyette megpróbáltam magam végiggondolni, ugyan mit mondhat majd, és egy rendezvényen még a megszólalása előtt elő is adtam elképzelt szónoklatát. A híradásokból úgy látom, bejött. Sőt: Orbánabb voltam Orbánnál. Íme tehát Orbán megelőlegezett fehérvári beszéde, amikor én voltam ő: „Híveim! Magyarok! Fegyverbe! Nyeregbe! Mindnyájan. S külön Semjén Zsolt. Jó, én egy kicsit hülyén festenék a lovon, de Zsolt, azért te sem vagy mindig százas!  Az istenért, legközelebb ne pont a Mikulás szarvasát lődd ki, órákig kellett nyugtatnunk a kisunokámat, hogy a húsvéti nyuszi azért megúszta. Mindegy, a lényeg, hogy itt vagyok. Közétek jöttem, a nép közé. Azt is kell néha. Helló Röfi. Vagyis inkább helló magyarok, hajrá Magyarország! Ismerős és szeretett helyre jöttem. Nemcsak a szülőföldem ez, de az egész megye már majdnem az enyém. Mármint Lőrincé, de az mindegy, meg egy kicsi a vejemé is. Itt jó igazán énekelni a Fehérvári huszárokat, akik sok kislányt meghágnak.  Vagyis nem! Azok a migránsok, ebből az alkalomból tisztelettel üdvözlöm honfitársnőinket is. Mert mi magyarok, ilyen különleges nemzet vagyunk: férfiak és nők. Semmi gender, semmi Brüsszel, semmi ENSZ! Stop Soros, nehogy kihagyjam. Mi, magyarok, megállítjuk! Énmagyar, megállítom. Mert mi megvédjük a kereszténységet. Jó, a pápát nem, de mindenkit nem lehet. És a családokat is megvédjük. Könnybe lábad a szemem, hogy ez a Kósa mennyire szereti az édesanyját! Igaz, újabban mindig könnybe lábad, ha megszólal. Megvédjük Fejér megyét is! Sőt: lehet, hogy ide teszem a fővárost. Elvégre Székesfehérvár koronázóváros: idehozatom a koronát is. Hátha újra szüksége lesz rá valakinek. Van is ötletem, kinek. Kampányzáró van, de ne ijedjetek meg: ha maradok, a kampány sosem zárul le. És a háború sem. Elő a zászlókkal! Kard ki kard!  Majd csak ha még egyszer azt üzenem, addig ne hadonásszatok itt az orrom előtt vele. Ja, hogy ilyenkor még ígérni is szoktam valamit? Mit ígérjek? Megvan! Idáig meghosszabbítjuk a kisvasutat. Ezt kívánja a nemzeti hagyomány. Már a tihanyi alapítólevélben is benne van: fehérü váru hodu utu reá! Csak éppen elfelejtették azt is odaírni: kisü vasutu! Mert hadi út, az lesz. Hadi út lesz az egész megye. Az egész ország. Hogy mi legyen még? Legyen világosság! Nem mondtam még, a vőmnek van is egy remek ajánlata? És lesz még bőség, gazdagság az egész nemzetnek.  Persze, majd egyszer nektek is, de velem kezdjük, csak azért, mert valóságos szent vagyok, és azoknak maguk felé hajlik a keze. Ti egyelőre harcoljatok! Ez a harc lesz a végső! Ja, hogy ez egy másik nóta? Nem baj: stop Soros!” Szerintem én vagyok a jobb. Az igazi Orbán azért hozzám képest egy kicsit fel van vizezve.

2018. April. 07. 16:40