A jövőben minden színészt teljes körű genetikai vizsgálat alá kell vonni

2018. July. 20. 09:27

Scarlett Johanssont arra kényszerítette a genderlobbi, hogy mondjon le legújabb filmjének főszerepéről. Egy férfiként élő nőt kellett volna alakítania, csakhogy Scarlett Johansson nem transznemű, így a genderszekta szemében alkalmatlan a szerepre. Gondolom, a jövőben Johansson nem fog sem rákbeteg, sem leszbikus, sem túlsúlyos, sem szemüveges, sem amputált nőt játszani. Gondolom, semmilyen animált állatnak nem kölcsönzi majd a hangját. Hisz Scarlett Johansson egy harmincas éveiben járó amerikai színésznő, tehát a jövőben nem játszhat mást, mint harmincas éveikben járó amerikai színésznőket.

Vajon mikor tiltja be a kulturális progresszió a Sebhelyesarcút, amelyben a börtönviselt latin proli főhőst az az Al Pacino játssza, aki soha életében nem ült sitten, gazdag értelmiségi családból származik, a szülei pedig kurvára nem kubaiak, hanem olaszok. Vajon ma is eljátszhatná a makkegészséges Dustin Hoffman Raymond Babbittet, az Esőember autista főhősét, vagy keríteni kéne a szerepre egy autista színművészt?

A jövőben minden színészt teljes körű genetikai vizsgálat alá kell vonni, és fel kell állítani a szexuális irányultságukat is magában foglaló pszichológiai profilt, nehogy egyetlen filmben is arra érdemtelen etnikumú, vallású vagy szexuális identitású személy kapjon szerepet. Remélem, már folyik a munka a gendertanszékeken, hogy a huszonegyedik század kultúrkomisszárjai leporolják Mengele doktor minden részletében inhumánus életművét, és felhasználják belőle mindazt, ami segítheti munkájukat.

A jövőben minden kulturális terméket be kell tiltani, hisz egytől egyig a gyarmatosító és elnyomó, macsó, fehér patriarchátus termékei. Ami ma még rossz vicc, holnap kulturális norma, holnapután törvény.

Ezzel a totalitárius agymosással szemben Magyarországon Andy Vajna képezi a kulturális alternatívát, hóna alatt a Pappa Piával és a szervezett bulvárral. A világ egyéb régióiban ugyanez a kulturális alternatíva a nőket félállati sorban tartó iszlám meg a kínai szuperállam rossz ízlése és Black Mirror-epizódokat idéző technológiai terrorja. Hiába szereti az ember a focit, egy Brazília-Mars vb-döntőn nincs kinek szurkolni.

Nemrég még a filmek kétórás cselekménye volt a kulturális diskurzus tárgya – mára ennek helyébe az ötperces stáblista lépett. A mai filmek már nem a nézőknek, hanem a sztárságra hajtó, önsajnáltató hollywoodi színésznőknek készülnek. A kultúra többé nem cél, hanem fegyver és hadszíntér.

A film az új stáblista – és olyan is. A személyes megfélemlítés, a cenzúra és a művészi szándékot felülíró politikai akarat visszavonhatatlanul gyökeret vert a nyugati filmművészetben. Csakhogy az a film, amit a stáblistáért forgatnak, az a film, amelyet kvóták mentén írnak, többé nem kulturális termék, legfeljebb szórakoztató propaganda.

Szerző: Puzsér Róbert

Forrás: Facebook