Stressz vagy szívbetegség?

2018. July. 01. 10:26

Egyre többen mondhatják el magunkról, hogy megtapasztalták a mellkasi fájdalom és/vagy szorítás érzését, amely gyakran komoly riadalmat okoz. Ugyanakkor tudni kell, hogy nem csak a szívinfarktus vagy más szívbetegség produkálhat ilyen tünetet, hanem az egyre elterjedtebb pánik szindróma is, ami már-már népbetegségnek számít.

Rengeteg esetben a szorongás és összetett pszichoszomatikus okok állnak a panasz hátterében. A felmérések szerint négyből egy érintettnél pánik szindróma okozza a fájdalmat.

Akik szorongás miatt érzik a mellkasi fájdalmat, jellemzően más tüneteket is tapasztalnak, mint az izzadás, a légszomj, a remegés, az ájulás közeli állapot, az erős szívdobogás érzés, és a helyzet irányításának képtelensége. Természetesen ilyen és ehhez hasonló tünetek létrejöhetnek szívprobléma miatt is, van azonban néhány különbség a két szituáció közt.

A pánik miatt kialakuló mellkasi fájdalom, jellemzően éles, hirtelen kezdődik, gyakran akkor, amikor az érintett inaktív. Ugyanakkor az is igaz, hogy 10-ből 1 esetben ezzel ellentétesen, lassan, fokozatosan alakul ki. - Gyakori, hogy előtte az érintett nagyobb stresszt, idegességet él meg. - A fájdalom kb. 10 percig tart, de a kísérő tünetek tovább fennmaradhatnak. - Jobbára lokalizálódik a mellkasban a fájdalom.

A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panasz, jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív. - A fájdalom „átvándorol” más testrészekbe is, mint a váll, az állkapocs, a karok. - Lassan alakul ki a panasz, és egyre fokozódik. - Míg a szorongás miatt mellkasi fájdalom éles, addig a szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A mellkasi fájdalom – különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan valóban orvoshoz fordulnak – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.

 Ezt tulajdonképpen minden érintett nagyon jól teszi, hiszen valamilyen úton mindenképpen el kell indulniuk. Ha a vizit, a nyugalmi- és terheléses EKG, a szívultrahang és a laborvizsgálatok kimutatnak valamilyen kardiovaszkuláris eltérést, nyilván idejekorán megkezdődhet a kezelés, ami akár komoly következmények kivédését is lehetővé teszi.

Ha pedig e téren minden rendben, érdemes elindulni egy másik úton, amely akár a pánik szindrómát vagy a kezeletlen stresszt teheti kezelhetővé. Ez az út kezdődhet akár az életmód orvoslási felméréssel, amely során az életmódunkban rejlő táplálkozási rizikófaktorokra éppúgy fény derül, mint a fizikai aktivitásunk vagy a mentális egészségünk állapotára.

A jó hír, hogy az életmódorvoslás akkor is rengeteget tud segíteni – a kardiológiai kezelésen túl -, ha diagnosztizált szív-érrendszeri probléma jelenti az alapbetegséget.

Forrás: Budai Kardioközpont