Egységet mutatnak az EP-választásig

2018. november 8. 15:29

Nem állt helyre az egység az Európai Néppárton belül, az „Orbán-kérdést” altatni fogják az Európai Parlamenti választások utáni időkig. Nem Orbán játszott ravaszul, hanem a Néppárt viselkedett felelősségteljesen hiszen az az érdeke, hogy kifelé egységet mutasson és ne a feszültségek, konfliktusok kapjanak hangsúlyt a választási kampány idején – adott gyorskommentárt a Sztárklikknek Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet igazgatója az Európai Néppárt helsinki kongresszusán történtekről.

A jövő évi Európai Parlamenti választásokra való felkészülés jegyében tartott kétnapos néppárti tanácskozáson – sokak előzetes várakozásaival ellentétben – senki nem ment neki Orbán Viktornak, akit – mint emlékezetes – az európai pártcsaládjának szavazataival meszeltek el a Sargentitni-jelentéssel az Európai Parlamentben.

Most azonban nem csak, hogy nem bírálták, sőt néven sem nevezték Orbánt, illetve az ő Magyarországát a felszólalásokban (miközben Lengyelországot és Olaszországot kritizálták ugyanazon okok miatt, amiért Magyarországot is lehetett volna),  de még a tervezett közleményből is kivették a liberális jelzőt – mégpedig Orbán kifejezett kérésére (legalábbis Deutsch Tamás erről beszélt egy televíziós interjújában). „Meghátrált volna a Néppárt” – kérdezhettük talán jogosan Böcskei Balázst.

„Tévesek, de legalábbis túlfeszítettek voltak azok a várakozások, hogy kizárják Orbánt vagy akár, hogy élesen nekimennek az Európai Parlamenti választások előtt” – szögezte le a politológus, hozzátéve: ha a Néppárt most keményebben támadja Orbánt, akkor az a párt integritását veszélyeztette volna közép- és hosszútávon is. Emiatt inkább altatják az orbáni kérdést, hiszen ha például a tervezett szövegben benne hagyják a liberális demokráciával kapcsolatos problematikát, s ha bármilyen további konfliktusmorzsa is marad, akkor a Néppárt kampánya folyamatosan a törésvonalakról szólna, miközben a többi párt egységet felmutatva lenne képes kampányolni.

Éppen ezért mindkét félnek az az érdeke, hogy a konfliktus hőfokát lejjebb tekerje, s így kicsi az esély arra, hogy a Fidesz Néppártból történő kizárásának a mechanizmusa elinduljon az EP-választások előtt. Most a cél ugyanis az Orbánnal való konfliktus minimalizálása.

„Tévedés ne essék, az egység ezzel nem állítódott helyre a Néppártban, pusztán annyi történt, hogy elaltatták a problémát a választások utáni időkig” – fogalmazott Böcskei. A pártcsalád utána fogja kezelni a kérdéseket, nem utolsósorban a mandátumarányok függvényében – fűzte hozzá. 

Kérdésünkre, hogy akkor most Orbán nyert-e, s verheti-e a mellét ezzel a győzelmével, Böcskei kifejtette: „Nem Orbán nyert, nem ő volt ravasz, hanem a Néppárt mutatott felelősebb politikát, a párt távlatára, céljaira, helyzetére gondolva. Figyelembe vették, hogy nem célszerű még egy, a kampányt nehezítő elemmel bővíteni a problémáikat, amelyekből van nekik most elég, kezdve azzal, hogy a legnagyobb súlyú pártjának, a CDU-nak az elnöke most mondott le egészen addig, hogy az európai jobboldalt eleve megosztja a migránskérdés kezelésének a módja. Kimondható tehát, hogy inkább a Néppárt volt felelős, mintsem Orbán ravasz – szögezte le a politológus.

A Böcskeivel folytatott beszélgetés után érkezett az Orbán számára kedvezőnek tűnő hír, hogy a Néppárt nagy többséggel (492 szavazattal 127 ellenében) a vele szemben elfogadóbb (bajor CSU-elnök) Manfred Webert jelöli az Európai Bizottság élére az EP-választáson, ha – a várakozásoknak megfelelően – a pártcsalád lesz a legerősebb párt az EP-ben. A Néppárt csúcsjelölti posztjáért a másik induló  a finn Alexander Stubb volt, aki a helsinki tanácskozás előtt nyíltan kimondta, hogy ki kellene zárni a Fideszt a pártból.

Szerző: N. Vadász Zsuzsa