Gyűjtenék az adatainkat: indokolt-e a félelem?

2018. november 9. 19:25

„Az új szabályozás nem feltétlenül ördögtől való, a létrehozandó Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ csak a szálláshely-szolgáltató által átadott statisztikai adatokhoz férhet hozzá, a vendégek személyes adataihoz nem; ugyanakkor aggályos, hogy az adatgyűjtés és kezelés részletszabályait nem az Infotv-ben rögzítenék; az egységes, központosított nyilvántartásokkal kapcsolatban pedig rendre felmerül a visszaélés gyanúja” – fejtette ki Magyar György ügyvéd. Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára szerint nem sértene személyiségi jogokat a törvény, de azért „jogi garanciák kellenek ahhoz, hogy a rögzített és tárolt adatokat nem használhatják fel más célokra”.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyzi a T/3375. számú törvényjavaslatot, amely a többi között egy Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásáról intézkedik, lefektetve annak a szabályait, hogy a magyarországi szálláshely-szolgáltatók a jövőben csatlakozni kötelesek a központhoz, amelynek minden egyes hozzájuk bejelentkező vendégről – a tervezetben tételesen felsorolt – adatokat kell digitálisan szolgáltatnia.

Ezeket az adatokat a központ kezeli, s meghatározott körben hozzáférhetővé teszi a többi között az adóhatóság, a rendőrség, az önkormányzatok és a statisztikai hivatal számára.

„Az teljesen életszerű, hogy a szálláshely-szolgáltatók begyűjtik és rögzítik a vendégeik adatait, hiszen polgári jogviszony, szerződés jön létre a felek között, amelyben akár egy elszámolási, vagy kártérítési jogvitában jelentősége van annak, hogy a szálláshely-szolgáltató pontosan kivel került jogviszonyba. Ez eddig is így volt, a változás annyi, hogy mostantól egy központi, digitális nyilvántartásba kerülnek be ezek az adatok, amelyhez adott esetben a rendőrség és az idegenrendészet is hozzáférhet, de ez a hozzáférés nem automatikus” – összegezte a tervezett változást Magyar György ügyvéd, aki egyébként figyelemre méltónak tartja a T/3375. számú törvényjavaslatot, főleg mert  a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (Turisztikai törvény) módosítására irányul.

Ennek a hatálya pedig  „az államháztartás központi alrendszeréből, valamint az európai uniós forrásokból nyújtott költségvetési támogatás igénybevételével megvalósuló turisztikai fejlesztésekre terjed ki.” „Igen furcsa – de az elmúlt időszak tapasztalatai alapján nem meglepő – jogalkotási technika, hogy olyan szabályozási területet kíván az Országgyűlés egy törvény tárgykörébe vonni, amelyre a törvény hatálya eleve ki sem terjed” – fogalmaz az ügyvéd, hozzátéve: érdekes, hogy a szálláshely-szolgáltatók adminisztrációs kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat ebben a törvényben kívánják rögzíteni, bár az kétségtelen, hogy az újonnan létrehozandó Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, mint informatikai rendszer a törvény hatálya alá tartozó turisztikai fejlesztés. Miután a tervezet adatgyűjtési és adatkezelési kötelezettségre vonatkozik, ennek szabályait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben ( Infotv.) lenne indokolt szabályozni – szögezte le.

Felvetésünkre, hogy nem akar-e az állam beavatkozni az emberek magánszférájába, magánéletbe, az ügyvéd úgy reagált, hogy „ezt nem lehet kijelenteni”. A szabályok betartása esetén illetéktelen személy nem ismerheti meg ezeket az adatokat, csak maga a szálláshely-szolgáltató, a rendőrség és az idegenrendészeti hatóság. A szállóvendégek pedig önként dönthetnek arról, hogy hozzájárulnak-e, vagy sem az adatgyűjtéshez (ha nem, akkor persze nem kap szállást), s „az önkéntes hozzájárulás esetén természetesen fel sem merülhet bármilyen jogszabály megsértése”.

És különben is – húzta alá az ügyvéd – a szálláshely-szolgáltatók nem vendégek rögzített személyes adatait továbbítják – ezt nem tehetik meg – hanem a szálláshely-szolgáltatók által rögzített adatok alapján a Központ „a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény szerint előkészített, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget megállapító kormányrendeletben előírt, személyes adatot nem tartalmazó, statisztikai adatkörökbe tartozó, a szálláshely-szolgáltató által a szálláshely-kezelő szoftver igénybevételével átadott adatokat továbbítja”. Ez lefordítva annyit tesz, hogy a turizmus alakulását, a turisták számarányát, területi eloszlását stb. igyekeznek felmérni a jogalkotó és ennek jogszabályi alapját kívánja megteremteni, de a törvény kifejezetten kimondja, hogy a rögzített személyes adatok – illetéktelen személynek – nem adhatók ki.

Magyar György szerint a fentiek alapján összességében az új szabályozás nem feltétlenül ördögtől való, de már csak a költségei miatt sem tartja az ország számára jelenleg feltétlenül nélkülözhetetlen és indokolt fejlesztésnek a Központot és infrastruktúrájának a kiépítését.. „Az pedig aggályos, hogy az adatgyűjtés és kezelés részletszabályait nem a megfelelő ágazati törvényben, nem az Infotv-ben kívánja a jogalkotó rögzíteni; az egységes, központosított nyilvántartásokkal kapcsolatban pedig rendre felmerül a visszaélés gyanúja” – szögezte le a Sztárklikknek.    

A szakmával egyeztetettek

A kérdésben előzetesen konzultáltak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével, amely észrevételeket is tett az anyaghoz – tudtuk meg az MSZÉSZ főtitkárától. A tervezetnek a lényegével egyetért, s több pozitív hatására is felhívja a figyelmet. Elsőként arra, hogy a napi adatszolgáltatás eredményeként több adat kerül majd be a rendszerbe, ráadásul az eddiginél jóval gyorsabban. A jelenlegi havi adatszolgáltatás helyett a napinak köszönhetően a Központi Statisztikai Hivatal a jövőben már nem kéthónapos késéssel tudja csak feldolgozni az adatokat, ami a szakma számára hasznos, alkalmasak lesznek a napi teljesítmények mérésére, az például, hogy Szilveszterkor vagy egy sportesemény alatt hogyan alakul a forgalom, kiválóan használható majd marketing célokra. Jelenleg csak mintavétellel, becsléssel lehet ilyen gyors adatokhoz jutni – tette hozzá.  Egy másik pozitív hozam a főtitkár szerint az lesz, hogy ha a szállodáktól kezdve a panziókon, hosteleken át a magánkiadókig minden szálláshely be lesz kötve a rendszerbe, akkor a jelenleginél szigorúbb kontroll valósul meg, ami hozzájárul a szakma fehéredéséhez.

Kovács István ugyanakkor nem tud arról, hogy a szolgáltatandó adatok a magánszemélyek azonosítására alkalmasak lennének, s személyiségi jogokat sértenének. Felvetésünkre azonban azt leszögezte: „jogi garanciák kellenek ahhoz, hogy a rögzített és tárolt adatokat nem használhatják fel más célokra”.

Amit a törvénytervezetről tudni érdemes

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki, amely „az azonosítási folyamat és a képviseleti jog ellenőrzése céljából, az azok lefolytatásához szükséges ideig jogosult kezelni a szálláshely-szolgáltató nevében eljáró személynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti természetes személyazonosító adatait”. Az adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt., a helyi önkormányzat, az állami adóhatóság, valamint a Központi Statsztikai Hivatal. A szálláshely-szolgáltató rögzíti és tárolja az igénybevevő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét és nemét; személyazonosításra alkalmas okmányának, illetve útiokmányának azonosító adatait; a szálláshely-szolgáltatás címét, a szálláshely igénybevételének kezdő és várható befejező időpontját. A szálláshely-szolgáltatótól meghatározott esetekben adatszolgálttást kérhet a rendőrség.

Szerző: N. Vadász Zsuzsa