Kövér László kompenzációt akar

2018. July. 13. 05:15

A térség országai, európai uniós és nem európai uniós országok egyaránt, közösen kérjenek az Európai Uniótól pénzügyi kompenzációt a kivándorolt munkaerő képzési költségeihez - szorgalmazta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Varsóban, a közép- és a kelet-európai országok parlamenti csúcstalálkozóján.

A 26 ország - a régió uniós tagállamai, valamint a térségbeli nem EU-tagországok - részvételével rendezett értekezleten Kövér László a fenntartható fejlődés témájában szólalt fel.

A demográfiai és a munkaerőpiaci fenntarthatóság kapcsán leszögezte: a Kelet- és Közép-Európa minden országában folyamatos a népességfogyás, aggasztóan csökken a munkaerő létszáma.

E vonatkozásban rámutatott: a munkaerőpiaci gondokkal küzdő nyugat-európai országok 1990 óta több mint 25 millió, 25 és 45 év közötti életkorban lévő szakképzett embert vontak ki a tágan vett kelet- és közép-európai térségből, a Baltikumtól Ukrajnán keresztül Bulgáriáig, és 2050-ig ez a szám a becslések szerint további 20 millióval növekszik. 

Kövér vitathatatlannak minősítette, hogy a kivándorlók a jobb megélhetés reményében, szabad akaratukból távoztak országainkból. "De az sem vitás, hogy ezen emberek összességében 1000 milliárd eurót meghaladó képzési költségeit a kelet-közép-európai országok állami költségvetései viselték" - fűzte hozzá. 

Javasolta: a térség országai, európai uniós és nem európai uniós országok egyaránt, közösen kérjenek az Európai Uniótól pénzügyi kompenzációt a kivándorolt munkaerő képzési költségeihez. Emellett vegyék rá az EU-t, hogy ösztönözze "az idegen kultúrájú népesség tömeges bevándoroltatása helyett az őshonos európai népesség demográfiai katasztrófájának elkerülését célzó, összehangolható nemzeti politikákat".

Az Országgyűlés elnöke beszélt a környezeti fenntarthatóságról is, ennek kapcsán rámutatott: növekszik a térség környezeti erőforrásainak kizsákmányolása. 

Hangsúlyozta: a kelet- és közép-európai térségre is vonatkozik, hogy nem felel meg a fenntarthatóság alapkritériumainak, komoly környezeti többletterhelést eredményez itt az erőteljes gazdasági növekedés.

Úgy látta: globális és regionális viszonylatban egyaránt érdemes elgondolkodni azon, hogy a NATO-ban vállalt katonai kiadások mintájára, "illetve esetlegesen azok rovására" az országok bruttó nemzeti össztermékük egy részét, "például fél százalékot" a globális és regionális környezeti fenntarthatóságra fordítsák. 

Kövér szerint a térség országai itt kezdeményező szerepet tölthetnek be, "hiszen régiónknak nemcsak a katonai biztonsága, de környezeti biztonsága is különösen sérülékeny".

Stratégiai jelentőségűnek nevezte felszólalásában a demográfiai és környezeti kérdéseket Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök is. Elmondta: e téren "száz százalékban osztja" Kövér László nézeteit. A fenntartható fejlődés mellett fontosnak nevezte az európai országok egyenletes fejlődését is.

E vonatkozásban kifogásolta a 2020 utáni uniós költségvetés tervét, mégpedig az agrárpolitika és a kohéziós politika tekintetében, valamint az EU keleti szomszédsági politikáját támogató források csökkentése miatt.

Forrás: MTI / Sztárklikk