Semjén Zsolt megtért, és szembement a kormány politikájával

2018. október 12. 11:00

Csodálatos megtérésnek lehettünk tanúi. Egy bűnös lélek elfogadta Isten tanítását és a szeretettel kikövezett útra lépett. Semjén Zsolt, az Orbán-kormány miniszterelnök-helyettese ugyanis ma olyan váratlan kinyilatkoztatást tett, ami szembemegy nemcsak korábbi önmagával, de az Orbán-kormány migrációs üzeneteivel is.

II. János Pál pápa az "igazság fényében" volt elszánt harcosa az emberi jogoknak - emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a néhai egyházfőről rendezett nemzetközi konferencián pénteken, a Parlamentben. 

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a lengyel nemzeti emlékezet intézete közös tanácskozásán Semjén Zsolt úgy fogalmazott: ő volt az, aki megvédte az emberi életet fogantatása első pillanatától az utolsóig.

Ezen mondatok ismeretében nézzük meg pontosan, miről is beszélt a miniszterelnök-helyettes:

II. János Pál pápa ugyanis világosan kijelentette 2001-ben a béke világnapjára írt üzenetében: „A bevándorlás által hozott javak révén sok civilizáció gazdagodott és fejlődött. Más esetekben, jóllehet nem integrálódott az őslakosok és a bevándorlók kulturális különbözősége, de a személyek tiszteletben tartásának kölcsönös gyakorlata és a különböző szokások elfogadása, illetve tolerálása által mégis bizonyították az együttélés képességét.”

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2004-es beszámolója szerint azt is megjegyzik:

"A jelenkori migráció, a maga gazdasági, társadalmi, politikai, egészségügyi és kulturális területeinek és a biztonság kérdésének összefüggései alapján, bizonyára nem könnyű kihívás elé állít minket. Olyan kihívásról van itt szó, amelyet minden kereszténynek el kell fogadni, a saját egyéni jó akaraton és egyesek személyes karizmáján túlmenően."

(...) "Az Egyház e célból sürgeti azoknak a törvényes nemzetközi eszközöknek a ratifikációját, amelyek biztosítják a vándorlók, a menekültek és családjaik jogait, miközben saját különböző intézményeiben és egyesületeiben maga is felkínálja a ma egyre szükségesebbé váló advocacy-kat (l. a vándorlók számára létesített fogadóhelyek és nyitva tartott házak, a humanitárius szolgálatok létesítményei, a dokumentációs helyek és „segítőállomások” stb.). Valójában a vándorlók gyakran válnak az illegális csalogatások és rövid lejáratú, rossz munka- és életkörülményekkel járó szerződések áldozatává, miközben a testi, verbális, sőt szexuális visszaélések miatt szenvednek, hosszú munkaidőre kárhoztatják őket, és gyakran semmi lehetőséget sem kapnak az orvosi gondozásra és a szokásos biztosításokra."

"Az idegeneknek ez a fonák helyzete ki kellene váltsa mindannyiunk szolidaritását; e helyett sokakban félelmet és aggodalmat ébreszt; a bevándorlókat tehernek tartják, gyanúsan néznek rájuk, és éppenséggel veszélyt és fenyegetést látnak bennük. Ez gyakran kiváltja az intoleranciát, az idegenekkel szembeni ellenségeskedést és a rasszista kijelentéseket."

Szerző: Jász